Blood Diamond /V�res Gy�m�nt/

Amikor valamilyen �rt�kes term�szeti er�forr�st fedeznek fel b�rhol a vil�gban, az gyakran p�rosul trag�di�val, de mindenesetre rengeteg probl�m�val az adott ter�let lakosai sz�m�ra, f�k�nt, hogy a kitermelt �rt�kek szinte sohasem maradnak helyben, hanem idegen orsz�gok gazdags�g�t n�velik - mindegy, hogy rom�niai aranyb�ny�kr�l, arab olajkutakr�l, a Vikt�ria-t�ba telep�tett, �ri�si m�rtet�re n�tt n�lusi s�g�rekr�l vagy �ppen az afrikaszerte b�ny�szott nyers gy�m�ntokr�l van-e sz�. De tal�n m�g enn�l is elkeser�t�bb, hogy ha a fekete kontinens t�rja fel rejtett kincseit, akkor a lakoss�g helyzete az elviselhetetlens�g hat�r�ra sodr�dik. L�nyeg�ben err�l sz�l Edward Zwick leg�jabb filmje, a V�res gy�m�nt is.   A c�mben szerepl� kifejez�s olyan illeg�lisan kereskedelembe ker�lt gy�m�ntokat takar, melyeket valamilyen h�bor�s helyzet p�nzel�s�re haszn�lnak fel. A film cselekm�nye pontosan egy ilyen, viszonylag nagyobb darab, nagyj�b�l ver�btoj�s m�ret�, sz�zkar�tos, r�zsasz�n nyersgy�m�nt k�r�l bonyol�dik, mik�zben alapos k�pet kapunk Afrika, illetve els�sorban Sierra Leone bels� hatalmi harcair�l, konfliktushelyzeteir�l, elk�peszt� szeg�nys�g�r�l �s arr�l a tarthatatlan helyzetr�l, ami az illeg�lis gy�m�ntb�ny�szat k�r�l kialakult. Egy teljesen �sszetett problematika jelenik meg a filmben, melyben nemcsak rabszolgamunk�ra k�nyszer�tett, �rtatlan afrikaiak t�megeit l�thatjuk, hanem azokat a polg�rh�bor�s helyzeteket is, melyekben a hatalom�rt �s a gy�m�ntb�ny�k fel�gyelet��rt egym�s tork�nak es� k�nyurak vonultatj�k fel egym�s ellen agymosott katon�ikat, akik k�z�tt rengeteg a 9-10 �ves, a sz�leikt�l elrabolt �s gyilkol�sra k�nyszer�tett gyerek is.   Miel�tt azonban teljesen �mulatba esn�nk, hogy v�gre egy mindenf�le sallangt�l �s klis�t�l mentes, �szinte, sz�kimond� alkot�ssal �llunk szemben, a forgat�k�nyv�r�k tettek arr�l, hogy j� hamar ki�br�nduljunk. A sz�vegk�nyv minden "csod�latosan" k�m�letlen, val�s�gosan kegyetlen realit�sa ellen�re tele van olyan ocsm�nyul belerond�tott, buta, k�zhelyszer� locsog�ssal, hogy az m�r t�nyleg f�j a n�z�nek. A filmen egyszer�en l�tszik az a kett�ss�g, amit az alapsztorihoz felhaszn�lt, nemzetk�zileg sz�mos filmes f�rumon d�jazott dokumentumfilm, a Cry Freetown, illetve annak rendez�j�nek, Sorious Samur�nak hat�sak�nt �rt�kelhet�nk, �s amit a szokv�nyos panelekhez val� gy�va ragaszkod�s jelent. Zwick maga vallotta be, hogy Samura filmje olyan nagy hat�ssal volt r�, hogy felk�rte technikai tan�csad�nak, pontosabban a haz�j�ban dul� polg�rh�bor�t b�tran dokument�l� �js�g�r� maga jelentkezett a rendez�n�l, hogy tapasztalataival seg�tse az amerikai filmest.   Mindenesetre ebb�l a kett�ss�gb�l egy el�g furcsa elegy kerekedett ki, mert m�g egyr�szt kegyetlen k�pek sorozatait l�thatjuk, amint szadista zsoldosok sz�rakoz�sb�l kiirtanak szinte teljes falvakat, vagy elhurcolnak �rtatlan f�rfiakat rabszolgamunk�ra, illetve fi�gyerekeket katon�nak, valamint gyorstalpal�t kapunk a nemzetk�zi illeg�lis gy�m�ntkereskedelemb�l, addig mindezt egy hihetetlen�l egy�gy� k�nt�sbe csomagolt�k. Tulajdonk�ppen m�g csak nem is arr�l van sz�, hogy az a fikt�v t�rt�net, ami az eg�sznek a keret��l szolg�l buta vagy �ppen elviselhetetlen�l ostoba lenne, ink�bb arr�l, hogy egyr�szt az alkot�k l�that�an nem tudt�k, hogy hova kellene a v�ge f�c�met illeszteni�k, �s megtoldott�k alkot�sukat egy propagandisztikusan sz�jbar�g�s �s el�gg� felesleges lez�r�ssal, m�sr�szt pedig �gy gondolt�k, hogy nem lehet eladni a filmet egy valamireval�, cs�p�g�s �lromantiz�l�s n�lk�l, ami ugyanolyan feleslegesen hat a t�rt�netben, mint azok a k�zhelyszer� aranyk�p�sek, amiket a hihetetlen�l v�rtelen �s amolyan '�n vagyok az �des, okos, egy�tt�rz� amerikai kisl�ny, �s ahelyett, hogy a n�v�reim unalmas h�ziasszony�let�t �ln�m, ink�bb h�bor�s helyzetekben kock�ztatom az �letemet az adrenalif�gg�s�gem �s a vil�gmegv�lt� elk�pzel�seim hat�s�ra'-h�sn�nek (Maddy - Jennifer Connelly) a sz�j�ba adtak.   Maga a t�rt�net szerencs�re m�gsem a n�i �s a f�rfi (Archer - Leonardo DiCaprio) f�h�s szerelmi kapcsolat�nak kialakul�s�hoz odak�r�tett sz�nes, kalandos h�tt�rk�nt szolg�l. Sokkal ink�bb jelent�s a k�t f�rfi h�s felem�s kapcsolata, amib�l az alkot�k elhagyt�k 'a k�t ellent�tes gondolkod�s� f�l v�g�lis �sszebar�tkozik'-r�szt, �s ink�bb arra helyezt�k a hangs�lyt, ami a k�t afrikai sz�rmaz�s� (a fekete �slakos �s a feh�r betelep�lt) f�rfit �sszek�ti, de egyben el is v�lasztja. Az apartheidt�l kezdve van itt minden: a zsoldos Archer haz�tlans�ga szembehelyezve az egyszer� hal�sz, Solomon Vandy (Djimon Hounsou) csal�dk�zpont�s�g�val �s r�csod�lkoz�s�val a t�meggyilkoss�gok l�tt�n.   A sz�n�szi alak�t�sok k�z�l els�sorban Djimon Hounsou�t kell kiemelni, aki - maga is afrikai l�v�n - val�ban hitelesen adja vissza azt az egyszer� embert, aki nem �rti, hogy mi t�rt�nt a vil�ggal, mi�rt gyilkolnak az emberek �rtelmetlen�l, �s a nyugati vil�g hangj�t k�pvisel� feh�rek pedig mi�rt csin�lnak viccet a n�pe szenved�seib�l. Mellett Leonardo DiCaprio is t�k�letes v�laszt�snak t�nik az �rtatlank�p�, k�v�lr�l zord, de legbel�l �rz�keny rosszfi� szerep�re.   Mindent �sszevetve egy olyan alkot�st l�thatunk, ami ak�r az �v filmje c�met is elorozhatta volna b�rmelyik t�rsa el�l, de �gy csak alig emelkedik ki a t�megb�l. Ugyanakkor m�g ezzel egy�tt is igaz�n kalandos, izgalmas, akci�d�s, s�t egyes �sszetev�iben m�ly mondanival�j�, de sz�mos helyen elhib�zott.